Itt áll a sarokban az öreg Zenit, és ha mesélni tudna, akkor jó pár estét eltölthetnénk a pattogó tűznél a hallgatásával. Arra gondoltam kreatív leszek egy picit, így elővettem a régi fényképeket és összehoztam a készítőjükkel. :)
Az édesapámé ez a masina, még a Szovjetúnióból hozta annak idején. Mondhatom, hogy a család része volt, mert konkrét emlékeim vannak azokról a pillanatokról, amikor a főbb alkalmakkor elkattant a mechanikus zár.
A család többi tagja is szívesen vette a kezébe, köztük a testvérem Ágnes is, aki egy fél év egyetemi képzést is végigcsinált a segítségével. A maga módján mesél is ez a gép, hiszen bármikor előkerülnek a képei, mosolyt csal az arcunkra és emlékeket hoz elő a múltunkból. Ma már csak dísz, de tervezem, hogy befogom a munkába egy tekercs film erejéig.
De addig is meséljen ez a pár kép, a képek a képekben.